Isten hozott a honlapon, kívánom, hogy megtaláld a számításod közöttünk!
Ha megengedsz rögtön az elején egy tanácsot: Ha Einhell és ahhoz hasonló kategóriájú esztergád van, azzal jó meg kell szenvedni: izeg mozog, sehogy nem marad egy helyben. Mondom mindezt tapasztalatból, én egy Güde esztergával rendelkezem, hidd el, ugyanaz a konstrukció mindkettő, max a színe más. Nagyon gyorsan rájöttem, hogy rögzíteni kell, a 30 kilós önsúly önmagában semmire nem elég. Szerencsére akadt egy kidobásra ítélt bontóasztal a környéken , jó 10 cm vastagsággal, ehhez rögzítettem 4 ponton, átmenő menetes szárral az esztergát. Azóta sincs vele gondom.

Szenvedtem én is először a tüskével, meg a síktárcsával. Előbb egy deszkát rögzítettem a síktárcsához, arra ragasztottam a megmunkálni kívánt fadarabot. Nem volt nagyobb gond addig, amíg a kés bele nem kapott a munkaanyagba, akkor aztán röpült minden szanaszét, visszaragasztani meg egy rémálom volt.
Később 2,5 cm akácdeszkát rögzítettem a síktárcsára, annak közepébe kb 6 cm átmérőjű, 1 cm mély lyukat esztergáltam. Na, ebbe már bele lehet rögzíteni a megmunkálandó faanyagot (amelynek egyik végét előbb két csúcs között 6 cm átmérőjűre esztergáltam) akár hátulról két csavarral is, csak arra kell figyelni, hogy ne kalapáccsal üsd be, meg ne úgy, hogy a tárcsa az orsón van, különben kinyírod a csapágyazást. (Ezek a hobbi esztergák nem komálják az ilyen mértékű erőbehatásokat.)
Ma már van tokmányom, ami roppant nagy könnyebbség.
Furcsa, hogy most tanácsokat adok, de 1,5 éve kezdtem ezt a hobbit, én ezekbe futottam bele, és szívesen emlékeztetek rá minden újonnan érkezőt, mert sok bosszúságot el lehet kerülni ezekkel a kis trükkökkel.
