Szárítási eljárások.

[Mikapu3]

Jmedvegy: Korom haladtával emlékezőképessége fordítottan arányos. Most nekilátok az angol szöveg tanulmányozásának. Nekem a nagyjából alakra kinagyolás, pvac ragasztóval mindenfelől kenés, majd 3-4 hónap várakozás, ami bejött. + érdekes javaslat Fakéztől az MDF korong "szájba" ragasztása. Most kíváncsi vagyok az alkoholos változatra. Besztercei szilva, sompálinka, mindegy, legjobb a denszesz?

[jmedvegy]

Besztercei szilva, sompálinka, mindegy, legjobb a denszesz?

Üdv!

Az előbbiek közvetlen fogyasztásra, az utóbbi inkább kezelésre tapasztalat szerint. Denszesz, ld. előző bejegyzést, mitől denaturált a szesz, ennyiben tér el az előzőektől, valamint általában 90 valahány fokos ld. az alábbi hirdetést.
Egyébként a szeszes kezelésnek a lényege, hogy az alkohol kiszorítja a vizet a rostokból, másrészt azt követően pedig könnyebben távozik az anyagból. Ezt beragasztom lapot magam is próbáltam, ragasztás nélkül, mert azért rost irányba a tál oválosodik, de kisebb tálaknál teljesen szükségtelen, a deformitás annyira nem jelentős, ami később a ráhagyások miatt ne lehetne ki esztergálni.

[kovi]

Sziasztok!

Azért jó ez a fórum, mert újra és újra felbukkannak a már elvileg kivesézett témák. ha valakinek elkerülte a figyelmét, akkor legközelebb lehet, hogy már jobban odafigyel. így vagyok én is a szeszes eljárással.
Emlékszem, hogy volt róla szó, de nem figyeltem rá pontosan. talán még nem áltam azon a szinten, hogy ez igazán fontos legyen nekem!?

Most viszont nagyon is érdekes a történet, és köszönöm Jmedvegynek, hogy újra leírta a tapasztalatait. Pár dologban azért még kérem a segítségét. én általában fél vagy 1 éve kivágott fákkal dolgozom és eddig a nagyolás/ragasztós lassú szárítás vált be. Viszont így is kell 3-4 hónap a megfelelő nedvességtartalom eléréséhez.

Most szeretnék ezen gyorsítani és úgy érzem a szeszes eljárás talán segíthet ebben. Bár tudom, hogy minden fa másképp viselkedik, még is azt kérem Jmedvegytől, hogy írja le a tapasztalatait a száradási időkkel kapcsolatban! Persze az átmérő és a falvastagság figyelembevételével.

Üdv

Kovi

[jmedvegy]

... írja le a tapasztalatait a száradási időkkel kapcsolatban! Persze az átmérő és a falvastagság figyelembevételével.

Üdv!

Hát ezzel most megfogtál. Még a kezdetek kezdetén volt olyan felvetés, hogy egyfajta táblázatba gyűjtsem össze, hogy az idő alakulásával hogyan veszíti el súlyát egy ilyen tál, de én soha egyszer nem méricskéltem meg, hogy mekkora átmérő meg milyen faanyag, meg milyen ütemben veszíti stb.. Legtöbbször dió vagy olajfűzön alkalmaztam, nekem ez volt jobban hozzáférhető, a legnagyobb átmérő ebből hozzávetőleg 350 ill. a körüli méret. Egyszer volt egy elvileg hamis ciprus rönköm, ami kétfelé lett vágva, és az egyik felet még melegében így feldolgoztam, akkor még pótolni is kellett a szeszt, mert kevésnek találtatott, mert egyfajta gesztusként visszajuttattam a tulajdonoshoz, akitől kaptam. Az átmérő, hát az passz. A gépágyat ki kellett fordítanom, tehát az legalább 400 felett volt, átmérőben, de nem volt 500-nál több.
Az átlagos falvastagság az inkább olyan 10-15 mm a peremrészeken, de ez nagyban függ a tál méretétől, ez olyan "érzésre" megy, míg az alján ennél valamivel vastagabb, aztán vagy bejön vagy nem. Mivel nedves az anyag, gyakran kell teljes arcmaszkot használni. Fő előny, hogy "életlen" szerszám nincs, nagyon könnyű a megmunkálás, még kemény fák esetén is.
Az áztatás legalább 2 nap. Az első nap mindenképpen érdemes hogy teljesen fedett legyen, ezután megfordítom, ha folyadékon kívülre kerül egy része a tárgynak, nem jelentett problémát. Érdemes lesúlyozni, valamilyen - én üveg tárgyakat használok erre, amire kerül a fémsúly. Mivel az alkohol elég agresszív anyag, nem szerettem volna, ha valami kioldódik belőle, és esetleg megszíneződik a fa, mint pl. egy konyhapulton felejtett rézedény esetén, ha érthető a célzás.
A burkolás hagyományos újságpapír, festőszalaggal rögzítve, felfordítva egy aránylag egyenletesen, nyáron is hűvös helyen, alátámasztva, hogy belülről is átjárja a levegő, ld. cikk.
A száradási idő, az egy jó kérdés. Nem használom az eljárást naponta, csak bizonyos esetekben, ld előző ciprus példa, ezért most így nehéz megmondani, ez inkább intuíció. Nincs nedvességmérőm, nem is igazán vagyok meggyőződve ezeknek a hasznosságáról. Ha már tapintásra kellően száraznak érződik, akkor már megy vissza a gépre. Mivel egyrészt az alkohol átveszi a víz szerepét, másrészt, mert gyorsabban párolog, és mert nem a teljes faanyag száradását kell kivárni, hozzávetőleg 1-1,5 hónap múlva megmunkált tárgyak nem volt tapasztalható csámpásodás vagy éppen más törés, repedés, Viszont hossz esztergálásban - talán a keresztmetszet miatt - egyáltalán nem használható, párszor próbálkoztam, hosszabb rövidebb ideig történő áztatással, a vastag részeken minden esetben elreped az anyag.
Elsősorban aránylag hamar kivágott, 1-2 hónap elteltével - anyagokon használtam, meggyőződésem szerint eredményesen. Miként viselkedik és mennyire eredményes, vagy mennyire kell ezen változtatni fél ill. egy éve kivágott anyagon, azt nem tudom. Célját inkább az indokolja, hogy aki már próbálkozott szárítással, otthoni körülmények között, az tisztában van azzal, hogy nem egyszerű történet, bennem akkor tudatosult, amikor a hófehér gesztenye anyag - minden igyekezetem ellenére - befülledve begombásodott. Az igaz, hogy első felindulásomban bevágtam a tűzifák közé, mert nem tetszett, aztán egyet megmunkálva az összeset szépen visszavettem, és ha valami szépet szeretnék adni valakinek, ebből készítem. Korlátozott mennyiségben még van. Röviden összefoglalva ennyiről lenne szó, de meglátásom szerint legjobb a saját tapasztalat, és elnézést, ha nem tértem volna ki mindenre. Nem kívánok messiás sem lenni, aki mikrózott vagy fűrészporban próbálkozott, az csinálja tovább, ha az neki bejött, de megvallom őszintén, én a ragasztót ilyen célra kicsit sajnálom, bár ha D2 vagy D1 minőséggel teszi, talán még olcsóbb is, mint ez.
Ha igény van rá, és lesz rá a télen időm, csinálok néhány "minta darabot", aztán lehet még abból némi tapasztalatot meríteni.

További szép napot!

[Mikapu3]

Az alkoholos szárításhoz:
http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyo ... uvegeszkoz
Medvegy János - Bubu mondta 2008. tavaszán: http://faesztergalas.info/forum/index.p ... 20.20;wap2

[Pozsi]

Ha sokáig olvasgatom a témát akkor talán én is kipróbálom.

[kovi]

Üdv Jmedvegy!


Köszönet a részletes leírásért! Már folynak a tesztek, nagyon kíváncsi vagyok a végeredményre!

Apropó, nekem is van befülledt gesztenye anyagom, csodaszép.


Üdv


Kovi

[Pozsi]

Sziasztok!

Nem gondoltam komolyan, hogy kedvet kaptam az alkoholos eljárás kipróbálásához, de miután a fűzfáról a jégnek köszönhetően több ág is letört csak kipróbáltam.
Előnagyoltam 2 db karéjtálnak valót az elsőt kicsit vékonyabbra a másikat kicsit vastagabbra.
Az első darabot én már úgy ítéltem meg, hogy tovább nem szárítgatom így lezárásként közre adom a tapasztalataimat.
4 liter denszesszel kezdtem a folyamatot a két fa kezelését követően 3,5 liter maradt.
Az első fa paraméterei: falvastagság 15, átmérő 195 magasság 115 kiinduló súly 567 g nedvesség 38%.
A nedvesség mérőt nem találtam objektívnek ezért a mérést a sorozat mérés során abbahagytam.
Az első fa 1 napot volt a szeszben.
2014.12.09.-án kivéve a szeszből súlynak 601 g mértem, majd becsomagoltam a cikk leírása szerit így 629 g lett.
12.10. 537 g
12.11 486 g
12.12 394 g papírt levettem.
12.13. 365 g
12.14. 352 g
12.15. 343 g
12.16 336 g
12.17 331 g
Elmondható hogy kb 1 hét alatt a fa száraz állapotba került.
Deformációról még nem tudok beszámolni, mert nem tettem fel esztergagépre. Repedés nincs.
Vannak kérdések amik felmerültek bennem:
-Hova lett 1/2 liter?
-Vajon hány fokos lett a szesz?

[farongáló]

Üdv Jmedvegy!


Köszönet a részletes leírásért! Már folynak a tesztek, nagyon kíváncsi vagyok a végeredményre!

Apropó, nekem is van befülledt gesztenye anyagom, csodaszép.


Üdv


Kovi

Milyen gesztenye? szelíd vagy vad.

[kovi]

Szia Géza!

Nem tudom a választ, de döntsd el magad!








Kovi