Szárítási eljárások.

[Pozsi]

A másik fűzfa darab kiinduló súllya 980 g. 3 napig ázott a denaturált szeszben.
12.12 kivett súly 1067 g papírba csomagolt súly 1104 g.
12.13. 972 g
12.14. 892 g
12.15. 838 g
12.16. 801 g
12.17. 768 g
12.18. 734 g/ papír levételt követően 690 g
12.19. 650 g
12.20. 625 g
A szárítást befejezettnek tekintem. Ez sem repedt meg.
A másik darabot ma megpörgettem és minimális volt a deformációja.
Köszönöm Medvegy Jánosnak az információt. Ha tehetem

[jmedvegy]

Ha tehetem

Üdv!
Szerintem nem.

[Pozsi]

Azt ne kérdezze senki, hogy mi maradt le a mondat végéről.
De gondolom, hogy a technikát fogom használni.

[jmedvegy]

Üdv!

Évekig próbáltam népszerűsíteni a módszert, gyakorlatilag sikertelenül, fordítottam, publikáltam ide-oda, mindenki csak legyintett rá, dugdosta dolgait porba, szárítóba, árpaszalma közé, próbálta mikro és hosszúhullámmal, és ki tudja hogyan még.
És most őszintén, ki ne derüljön, hogy ez most reneszánszát éli ?!?!?! Mert hogy működik...

[Mikapu3]

Úgy tűnik, az alkoholizálás lehet hasznos is?
Nejem is belekapott e műfajba, s a még meg nem szokott kútnál alkoholt töltött a benzines autójába. Kétszeri sárga angyalka, egyszer szakműhely, (ez eddig némi pénzbe is került) majd egy idősebb szaki rákérdezett, utána leszívták a tankot, majd láss csudát működött az autó. Tehát van amikor a szesz nem használ.
Tehát tárgyanként 3-4 liter (2-4 ezer Ft) denszesz, pontosabban ebből tárgyanként fél liter tűnik el: tehát végül is tárgyanként fél-egy liter szesz (max 400-800 Ft) a művelet ára?

[Pozsi]

jmedvegy: Akkor valamit rosszul csináltál, mert nekem újdonság volt. És még olyan vagyok, hogyha tehetem mindent ki kell próbálni, és gyorsan.

Mikapu3: A két tárgy használt el 1/2 litert. Ha költségeket számoljuk, akkor azért azt nem tudjuk, hogy hányszor lehet felhasználni a maradékot. Egy biztos minimális a munka igénye. Beruházás szempontjából még figyelembe kell venni, hogy egy olyan vödörrel is kellene rendelkezni aminek a teteje jól zár.

[kovi]

Sziasztok!


Vannak kérdések amik felmerültek bennem:
-Hova lett 1/2 liter?
-Vajon hány fokos lett a szesz?

Szia Pozsi!

Köszi, hogy ilyen részletesen leírtad a szárítás eredményeit! Így mindenki világosabban látja a dolgokat.

Nem kötözködés csak a tények kedvéért. A legelső alkalommal is hiányoltál 1/2 liter szeszt. Akkor viszont tárgyanként kell kb. ennyi veszteséggel számolni (ami nyilván anyag és méret függő). Ami állandó használat mellett igen megdrágítja az eljárást. darabonkét 5-600FT-al.

Persze a ragasztós eljárásnak is meg van a hátránya. Így hát mindenki eldöntheti, hogy számára mikor, melyik a jobb megoldás.

Üdv

Kovi

[Pozsi]

Mikapu3: A két tárgy használt el 1/2 litert.

Kovi:( Tudom nagy embereket kell idézni.) Azért annál lustább voltam, hogy mindkét tárgy áztatása után visszatöltöttem volna a palackba a folyadékot.
Bele öntöttem vödörbe a 4 litert majd beleraktam az elsőt, kicseréltem egy nap után ami három napig landolt benne, majd visszaöntöttem.
Volt valaki aki azt mondta, hogy az idő pénz. Ha már anyagiasan szemléljük a szárítást.

[Pozsi]

Sziasztok!

Ma egy platán tálkát tettem a denszeszes edénybe és eszembe jutott Medvegy, hogy lesúlyozta a fát. Gondoltam, hogy a súlyozáshoz valamit keresek, de ekkor azt tapasztaltam, hogy a fa nem akart úszni. Most is mint mindig a fa jobban tudja a fizikát mint én.
A víz sűrűssége 1000 kg/m3 a denszeszé 765-810 kg/m3 ha jól gondolom akkor fog úszni a fa a szeszben ha már átitatódott, vagy tévedek?
A platánról valahol ezt írták:
"Sűrűség, kg/m3:- abszolút szárazan: 380-580-650
- légszárazon (u=12 %): 420-620-680
- frissen termelve: 830"

[Pozsi]

Sziasztok!

Újabb szárítási adatok következnek.
A fa platán és meggy. A meggy esetében nem mértem le a kezdősúlyt, valamint a szárítás alkalmával nem csomagoltam be kívülről. Mindkét fa kb 15-20 falvastagságú.

Eredmények:
Platán Meggy
12.26 561 ?
12.27 673 655 ( a denszeszből kivett súlyuk)
12.30 534 559
12.31 499 536
01.01. 485 524
01.02 473 516

Tapasztalat, hogy a meggy eleve repedt volt de mivel a csomagolás elmaradt ezért jobban megrepedt. A platánon keletkezett egy kis repedés. (hogy eredetileg is rajta volt vagy sem ?)
A szárítást azért, hagytam abba, mert tapintásilag már száraz érzete van a fáknak.
A másik tapasztalat, hogy a denszeszből kivéve valamennyi fa esetében nőt a súlya a fának, ami adhat magyarázatot arra, hogy hova lesz a szesz. Jelen esetben a denszesz fogyást mintegy 0,3-0,4 literre becsülöm.
Gyakorlatilag közel egy hét alatt elfogadható nedvesség tartamú fát kapunk eredményül.