Gép átépités

Lezárt
Avatar
Robo
Hozzászólások: 195
Csatlakozott: 2012.02.07. 08:07

Re: Gép átépités

Hozzászólás Szerző: Robo »

Szia Kiscsiszi!

Érdemes azt is mérlegelni, mennyi idődbe kerül majd egy gép megépítése, valószínűleg nem kevésbe. Lehet ha ez idő alatt azt csinálod ami a szakmád, amiből élsz már megkerested egy gép árát vagy nagy részét.
Főleg ha hozzáveszed azokat a kiadásokat is amit valószínőleg nem lehet elkerülni, gondolok itt pl. a főorső forgácsolására. Egy egész gép építése azért kemény dió, a végeredmény pedig vagy jó vagy nem. A szakmai ismeret vagy segítő szakember (fémmegmunkálás, elektromos) sem hátrány.
Szerintem jó alternatíva lehet ha veszel egy régi masszív esztergát, és azt felújítod, igényeidnek megfelelően kiegészíted. Így a barkácsolás élménye is megmarad és lehet sok nehézséget áthidalsz.

Azért én is szívesen csinálok amit lehet SK, lünettát például ami elég jól sikerült és nagy hasznát veszem. Tervezek egy szánt is amit a főorsóval összekötnék spirálmaráshoz. Terv már van, csak a fémforgácsolásra kell találjak megfizethető lehetőséget.
Üdv, Robó
Avatar
sjozsi
Hozzászólások: 114
Csatlakozott: 2012.12.09. 13:32

Re: Gép átépités

Hozzászólás Szerző: sjozsi »

Szia Kiscsicsi!

Azt hiszem, Robo utolsó mondata a lényeg. Tervezhetsz akármilyen szép dolgot, ha nem találsz jó és megfizethető esztergályost, jobb, ha neki se kezdesz. Én is csak azért nem vettem annó gyári esztergát, mert már volt motorom, frekiváltóm. Igaz, amit magadnak készítesz (és jó is lesz), többet ér a szemedben, mint a gyári (és többe is kerül!).
Üdv: Sjózsi.
Avatar
Pozsi
Adminisztrátor
Hozzászólások: 554
Csatlakozott: 2012.01.13. 19:42

Re: Gép átépités

Hozzászólás Szerző: Pozsi »

Szia Kiscsiszi!

A méret érdekes kérdés.
Nekem az első gépem egy megörökölt félkész eszterga volt, melyet befejeztem, akkor volt lehetőségem gépmunkákat csináltatni.Ha jól emlékszem 600 mm körül fordul el rajta az anyag és kb, 1 méter hosszút lehet rá befogni.
A második gépem egy Bernardo 450V, amit, azért vettem, hogy tudjak vinni gépet bemutatókra.
Szerinted melyiket használom többször? koc:
A kis gyári gépet, nagyon ritkán használom a nagy gépet.
Üdv. Pozsi
Avatar
Fafaragóporta
Hozzászólások: 6
Csatlakozott: 2015.09.08. 11:54

Re: Gép átépités

Hozzászólás Szerző: Fafaragóporta »

Szia kiscsiszi!
Szerintem jó ez.Az enyém is hasonló megoldású,100-as tokmánnyal.Nekem ez volt kéznél.Nem tudom ez mekkora csúcsmagassággal bir,de a csúcs magasságot az ágytól akkorára állíthatod amekkorára akarod.
Üdv:Zola
Fafaragóporta, alias Borbás Zoltán fafaragó népművész
Avatar
kiscsiszi
Globál moderátor
Hozzászólások: 351
Csatlakozott: 2013.01.24. 14:35

Re: Gép átépités

Hozzászólás Szerző: kiscsiszi »

Sziasztok!

Köszönöm, hogy tartjátok bennem a lelket. ;)
Fémesztergályost már találtam, de egy tokmányátalakító csavar (M18-ról M33-ra) elkészítése 2 hétbe telt, ami igazán nem egy nagy dolog, ráadásul úgy, hogy egy meglévő átalakítón kellett a meglévő 1 cm menetből 2 centiméternyi menetet csinálni. Képzeljetek el egy főorsót :)

Még egy kérdés, ami a hezitálásom legfőbb tárgya (ezáltal megértitek, miért nem ugrottam még bele se gyári se SK gép beszerzésbe/építésbe) : Güde esztergámmal megtapasztaltam, hogy egy "beütős" tokmány nem igazán használható vele.
Ha én odasózok az anyagnak (na jó: "odakoppintok"), akkor az anyag (főorsóstul) a gépház másik oldalán távozik. Röviden és tömören.

Anno láttam Fakézt bemutatózni egy Holzmann D 460FXL esztergán, simán tudott rajta beütős tokmányt használni, masszív volt a ház, és az orsó sem "kottyant meg" benne. Persze ez a "nagy" Holzmann volt, 125-ös tokmánnyal.

Persze most a megfelelő szakkifejezéseket sem találom, de ha a Bernardo/Holzmann használók meg tudnának abban erősíteni, hogy ezen gyári gépek orsója/háza elég masszív ahhoz, hogy bírják a tengelyre nehezedő nyomást (tengelyirányú?) és nem fog a főorsó ezáltal megmozdulni a házban, akkor meggyőztetek róla, hogy érdemes egy gyári gépbe beruházni.
(nem feltétlen beütős tokmány esetén kifejtett erőhatásban gondolkodjunk hanem pl. tálvésővel kifejtett erőhatásra, pl amikor belekap a véső a fába ...mert hát előfordul...)

Remélem ki tudtátok venni mondandóm lényegét, az esetleges szakkifejezések (hiánya) miatt pedig elnézést. :)
Üdv: kiscsiszi
- Az a veszély már nem fenyeget, hogy táltossá legyek -
Avatar
Pozsi
Adminisztrátor
Hozzászólások: 554
Csatlakozott: 2012.01.13. 19:42

Re: Gép átépités

Hozzászólás Szerző: Pozsi »

Szia Kiscsiszi!

Kerestem a kérdésedet az írásban, de az egyik mondat sem fejeződött kérdőjellel. koc:
A beütős tokmányt ha jól emlékszem futternek hívják, ( ha nem akkor valaki kijavítja. :) )
A kalapálástól a tengelye nem megy be a házba, ha jellemzően öntöttvas házas gépekre gondolsz.
Üdv. Pozsi
Avatar
kiscsiszi
Globál moderátor
Hozzászólások: 351
Csatlakozott: 2013.01.24. 14:35

Re: Gép átépités

Hozzászólás Szerző: kiscsiszi »

Hahó Pozsi!
Bocs, tényleg nincs kérdőjel... :)

Na, akkor célzatosan: mint gyakorló Bernardo felhasználó: elég erősnek érzed a géped házát ahhoz, hogy pl. megpróbálkozzál rajta egy kisebb beütős tokmánnyal, illetve az abba való "beütéssel"? ;)
Üdv: kiscsiszi
- Az a veszély már nem fenyeget, hogy táltossá legyek -
Avatar
Robo
Hozzászólások: 195
Csatlakozott: 2012.02.07. 08:07

Re: Gép átépités

Hozzászólás Szerző: Robo »

Sziasztok!

Kiscsiszi, a beütős tokmány alatt gondolom a csőtokmányra gondolsz, ha ugyan ez a legmegfelelőbb megnevezése. Itt Spundfutter-ként találtam meg, hordó vagy csaptokmány. Nekem nincs ilyen, szerintem elég korlátozott a használhatósága, mondjuk egy gyűrűstokmányhoz képest.

Egyébként a futter az a tokmány általános megnevezése, Vierbackenfutter pl. a négypofás tokmány.
Tengelyirányú terhelés nem csak a fa tokmányba ütésekor jelentkezik, hanem csúcs megtámasztáskor is. Jó felépítésű gépnek bírnia kell. Ennek ellenére a menesztőt én az orsóból kivéve ütöm bele a fába, és utána rakom a gépbe. Álló helyzetben érzékenyebb a csapágy.
Üdv, Robó
Avatar
Pozsi
Adminisztrátor
Hozzászólások: 554
Csatlakozott: 2012.01.13. 19:42

Re: Gép átépités

Hozzászólás Szerző: Pozsi »

Szia Kiscsiszi!

Használtam már úgy a gépet, hogy a csőtokmányba beleütöttem a fát, sőt Demeter Laci is dolgozott már a gépemen és Ő rendesen püfölte a gépen a fát. De mint Robo is írta a csapágynak nem tesz jót. Ugyanakkor nem tudom miért akarsz ilyen beütős tokmányt használni?
Üdv. Pozsi
Avatar
Mikapu3
Hozzászólások: 578
Csatlakozott: 2012.01.16. 07:58

Re: Gép átépités

Hozzászólás Szerző: Mikapu3 »

Német nyelvterületen minden tokmány (cső, négypofás, stb) Futter, így aztán ahogy sok más szakmánál, magyarul is a szaknyelv gyakran a német szót használja: futter.
Persze lehet csőtokmány, 3 pofás (fémesztergához), 4 pofás gyűrűs (faesztergához), patronos (apróságokhoz), excenter, csavaros (tányér közepén csavar), stb.
Csak érdekességként íme a ráütő tokmány, amire az anyagot kifejezetten rá kell ütni tengelyirányú ütéssel: http://drechslershop.de/drechselfutter- ... hseln.html
Nekem Fakéz tányérral és csőtokmánnyal adta át a gépet, mikor segítségével megvettem, s azt mondta: ezekkel, meg persze a hajtó és a forgó csúccsal mindent meg lehet csinálni. Sőt sok időn át nem is létezett 3 v. 4 pofás központosító tokmány, s a mesterek mindent elkészítettek. Persze sok dolgot 4 pofás központosító tokmánnyal sokkal könnyebb elkészíteni.
Igen: a normál, masszív főorsóház és főorsó esetén, jó (mélyhornyú, esetleg összetettebb egyben drágább) csapágyazás esetén a főorsóra felfogott csőtokmányba a gépen beütheted a munkadarabot. Ezt bírnia kell a gépnek. Nyilván nem vadul kell ütni, meg célszerű az anyagot ehhez csúcs között beütési méretre előesztergálni.
(Jó szemmérték esetén a baltával a csőtokmány belméretéhez faragott anyagot is beütheted.)
Küzdj a klímaváltozás ellen: használj fát!
Lezárt

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég