Felületkezelés.

[Mikapu3]

Morovik: Csiszolás után a kevés nedvességtől mindig feláll a szőre a fának, amit aztán a legfinomabb papírral még le lehet kapni. Ha a főorsót visszafelé is tudod járatni, azzal is finomítható a felület, hisz az egyik irányban elfektetett apró szálaknak így szembe lehet menni. Mikor oda-vissza és szőrétfelállítva megcsiszoltad, jöhet az olaj, meg a polírozás. Szerintem lehet jelentősége a nedvesítésnek, próbáld ki.

[kovi]

Szerbusz Morovik!

Igaza van Mikapunak. Én is szinte minden alkalommal megnedvesítem a felületet.
Sőt, ha ráérsz és nagyon ki akarsz tenni magadért, akkor tedd a következőt:
nedvesítés majd száradás után (!) csiszolás 180-as papírral, újabb nedvesítés, majd csiszolás 240-es papírral. Nedvesítés, mja csiszolás 320-as papírral.

Próbáld ki, és írd meg mit tapasztaltál!


Üdv

Kovi

[Sandor]

Üdv. Morovik!
A szakmámban régebben vizes pácok előtt alkalmaztuk a vizezést.
Szerintem az oldószeres (nem vizes) lakkok előtt nem szükséges .
A vizes bázisú lakkok előtt viszont ajánlott!

[droti]

Sziasztok!
Bevallom őszintén én az utóbbi időben általában nem szoktam vizezni a fát. 400-as papír finomságig csiszolom két három lépcsőben, majd olaj, viasz, vagy olajos viasz. Régebben párszor próbálkoztam vele, de nem vettem észre lényeges különbséget. Persze lehet hogy felületkezelő anyagtól is függ. Viszont az első réteg olaj vagy viasz után legtöbbször átsimítom 00-s vagy 000-s acélgyapottal.
üdv.droti

[Pozsi]

Szerintem örömmel vennénk páran, hogy hogyan kell használni a shellakot témában születne egy rövid leírás.
Ma próbáltam használni és sok kérdésem van:
- Milyen arányban kell keverni a spritusszal?
- kb milyen fordulaton kell felvinni?
- Milyen lesz a kész felület tapintásra?
- Mire kell odafigyelni?

[Robo]

Sziasztok,

én eddig nedvesítéssel nem próbálkoztam, nélküle is finom síma felületet tudok elérni. Általában a csiszolást 240-es papírral kezdem (120 ill. 180-ast csak akkor ha nagyon egyenetlenre sikerült a felület), majd 320 vagy 400, végül 600-as papírral fejezem be. Közben forgás irányt is váltok párszor.
Kemény, tömött faanyagoknál ill, kis méretű daraboknál pl. parmüm szóró, vagy toll projekt, finomabb csiszoló anyagot is használok polírozáshoz (1600, 3200, 6000, 12000)

A shellakkot nem ismerem, azonban a lakkokról az a véleményem, elfedi a fának azt a tulajdonságát, amiért szeretjük: meleg tapintását, illatát, struktúráját. Ahol csak lehet elkerülöm használatát.

Üdv, Robo

[jmedvegy]

Üdv!

A shellak gyakorlatilag a carnauba viaszhoz hasonlatosan egy növényi viasz, ennek szeszes oldatával készül a politúr. Anyagigénye ugyan nem nagy (habkőpor, denaturált szesz, acélgyapot, stb.), de munkaigénye, főleg síkok esetén, nagy. Tört felületen rémálom. Éppen ez az, ami miatt az amatőr gyakorlatból hiányzik, és amiatt a szerves vagy éppen szervetlen lakkok elterjedtek. Viszont ellentétben velük éppen ez adja a régi bútoroknál, tárgyaknál ismerős kellemes tapintást, jól elkészítve tartós és időtálló bevonat.

További szép napot!

[Sandor]

Sziasztok!



A sellak egy természetes gyanta, a legtöbb gyantaféleségtől eltérően nem növényi, hanem állati eredetű.Indiában honos bizonyos fafajon megtelepedett lakktetű váladéka. A műgyanták megjelenése előtt fontos, sokféle célra használt anyag volt, napjainkban már csak antik bútorok és értékes hangszerek felületkezelésére alkalmazzák. E célra alkoholos oldata, a politúr szolgál.

[fakéz]

A http://www.primabutor.hu kimerítő ismertetőt olvashattok.

A megadott link végéről egy betűt töröltem!Így jól működik!
Bocsi, hogy belenyúltam!
Tisztelettel!Sándor

[jmedvegy]

Sziasztok!



A sellak egy természetes gyanta, a legtöbb gyantaféleségtől eltérően nem növényi, hanem állati eredetű.Indiában honos bizonyos fafajon megtelepedett lakktetű váladéka. A műgyanták megjelenése előtt fontos, sokféle célra használt anyag volt, napjainkban már csak antik bútorok és értékes hangszerek felületkezelésére alkalmazzák. E célra alkoholos oldata, a politúr szolgál.

Üdv!

Megkövetlek, Abban a hiszemben voltam, hogy növényi eredetű.
Köszönöm a kiegészítést.