bild02

bild02
1485
farkasi.
Hozzászólások: 8
Csatlakozott: 2014.08.13. 18:39
IP-cím: 176.63.244.21

bild02


2014.08.26. 19:03
586


Avatar
brutus
Hozzászólások: 78
Csatlakozott: 2012.01.12. 20:54

Szerző: brutus » 2014.08.27. 18:02

Szia Farkasi!
Bocsi, de ha már feltöltötted ezt a képet, (ami nyilván a kulacs miatt van) akkor áruld már e azt is, hogy honnét van,és mit ábrázol. Félig Jézust véltem felismerni a golgotához vezető úton, meg a római katonákat, de ki lehet a kulacsos ember? Talán cirénei Simon? Ám nem ő viszi a keresztet! Érdekelne,hogy a festő vagy a krónikás szerin ki lehet?
Üdvözlettel: brutus Alias: Szabó Dezső
Aki öt szóval mondja el, amit hárommal is el lehetne mondani, az egyéb gazságokra is képes.
farkasi.
Hozzászólások: 8
Csatlakozott: 2014.08.13. 18:39

Szerző: farkasi. » 2014.08.28. 17:52

Igen, jogos a kérdés.
A kép egy festett fatábla, készítője ismeretlen. Eredetileg a Crailsheim-i oltár egy része volt, mely a Passio egyes jeleneteit mutatja be. Keletkezését 1480 és 1500 közé teszik. Jelenleg a Germanisches Nationalmuseum-ban található Nürnberg-ben.

Biztosan nem cirénei Simon-t ábrázolja a mű, mivel az oldalán kard, a kezében lándzsa van, és kötélen vezeti Jézust. Az egyik római katona lehet az.
Íme a teljes festmény:

[img]http://i292.photobucket.com/albums/mm31/kisauto/14893958691_33696e6ddc_n_zps8ae25dfb.jpg[/img]
Avatar
brutus
Hozzászólások: 78
Csatlakozott: 2012.01.12. 20:54

Szerző: brutus » 2014.08.28. 18:56

Szia Farkasi!
Köszönöm a válaszod. Bár egy római katonát saruval a lábán, csíkos nadrágban még sehol sem láttam ábrázolni. Próbáltam megnézni az egész festményt, de az általad megadott címen nem találtam. A figura egyébként eléggé karakteres, tehát valaki lehet. Kíváncsivá tettél! Elolvasom újra a keresztre feszítést mind a négy evangéliumban, hátha ráakadok a nyitjára.
Ha esetleg valamiféle információhoz hozzájutsz, kérlek értesíts. Az érdekes az,hogy eddig azt sem tudtam,hogy ilyen festmény is van a világon, most meg furdalja az oldalam a kíváncsiság!
Üdvözlettel: brutus
Aki öt szóval mondja el, amit hárommal is el lehetne mondani, az egyéb gazságokra is képes.
farkasi.
Hozzászólások: 8
Csatlakozott: 2014.08.13. 18:39

Szerző: farkasi. » 2014.08.28. 20:06

A középkorban, illetve a kora újkorban a művészek többnyire a saját korszakának megfelelő ruházatban illetve felszereléssel ábrázolták az emberalakokat. Függetlenül attól, hogy bibliai, egyházi vagy világi műről van szó. A markánsan karakteres arcú alakok ábrázolása, főleg ha az hasonlatos valamilyen állathoz, esetleg torz (mint az ezen a képen látható) akkor az általában arra utal, hogy az illető az elmesélendő történet szempontjából "rossz". Ne feleltjük el, hogy a ezen időben a írás és olvasás képessége nagyon kevés embernek adatott meg, így a történetek képi úton történő ábrázolása különösen fontos volt.
Ez hatványozottan igaz a bibliai, főleg a Krisztussal kapcsolatos történetekre. Ezeket a tanokat, történeteket a közember csak elbeszélés és a templomokban látható festmények által ismerhette meg, és ahhoz, hogy a képet a szöveggel azonosítani tudja, szükséges volt az egyes karakterek ilyetén módon történő megkülönböztetése, hogy az mindenki számára egyértelmű legyen.

Ezen a linken talán már bejön a teljes kép:

https://www.flickr.com/photos/roelipila ... 1/sizes/l/
Avatar
brutus
Hozzászólások: 78
Csatlakozott: 2012.01.12. 20:54

Szerző: brutus » 2014.08.29. 18:44

Szia Farkasi!
Köszönöm a gyors és kimerítő választ. Úgy látom,hogy te a hobbid háttrét is nagyon jól ismered.
Így, a teljes kép láttán már egy kicsit tisztult a kép, valószínű, hogy a hátrább álló Illetve talán ülő, vagy guggoló alak lehet a Simon, és a három nő is megjelenik. A kötélen vezetésről pedig nem szólnak az evangéliumok. nagy valószínűséggel a táblafestő képzelete szülte. Egyébként a kép, mint festmény nagyon tetszik! Nem volt az utolsó ebben a műfajban az biztos.
Tovább már nem zavarlak ebben a témában és köszönöm, hogy eddig is elviseltél!
Üdvözlettel: brutus
Aki öt szóval mondja el, amit hárommal is el lehetne mondani, az egyéb gazságokra is képes.

Vissza: “farkasi.”