Felületkezelés.

[kiscsiszi]

Én azt a tanácsot kaptam Jancsibától, hogy "olajozás" után ne lakkozam, mert az olaj összekapja a lakkot. Jancsi bának igaza lett.

Te "viaszolást" kérdeztél, ott nem tudom, mi a helyzet, de gyanítom hasonló lesz a helyzet, mert a lakk nem lesz képes fix felületet képezni a fán, a viasz miatt. Valószínűsítem, a végeredmény nem lesz elfogadható, de majd a tapasztaltabbak kijavítanak.

[Petya]

Olajozás után lehet lakkozni csak vannak szabályok amit be kell tartani, meg esetleg van néhány lakk amivel nem szabad de azt irja a leírása. Viaszolás után nem lehet lakkozni. És nem is kell a viasz az egy "fedőréteg" (a lakk esetében szennyeződés amit el kell tàvolítani.) aki viaszol az ne akarjon lakkozni!

[ezüstfenyő]

Üdv. Mindenkinek!
Gondolom, többen vagyunk akik nem tudnak vagy nem akarnak ezreket költeni az anyagokra.
Valakitől hallottam(tehát nem saját ötlet) a következő felület kezelő anyagot:közönséges gyertya, felolvasztás után kevés parafinolajat hozzá adni.Ennyi. Nekem bevált.

[Pozsi]

Sziasztok!

Úgy alakult, hogy lassan elkészül az igazi fa kulacsom. (a pályázatra inkább burkolt üveg készült, mint kulacs)
Szeretném a fát valahogy impregnálni, hogy az esetleg bele kerülő folyadék ne szivárogjon át a fán.
Itt a honlapon olvastam, hogy méhviasz, vagy szilárd paraffin megolvasztott formájában bele kell öntetni, majd mechanikusan melegítve a fába kell minél vastagabb rétegben juttatni.
Szóban hallottam, hogy forró paraffin olajat kell beleönteni és azt követően a paraffint kiönteni.
Ezek egy pohár esetén működhetnek, de egy zárt kulacs esetén hogyan?
Bennem felmerült az, hogy a belső felületet vízálló ragasztóval lefestem, vagy egy felhígított festékkel alaposan "kimosom" a kész összeragasztott kulacsot.
Mit javasoltok, mit tegyek, illetve mit tehettek eleink. rábízták a vízre, hogy nem folyt ki?

[Laszlo59]

Szia Pozsi.
Jmedvegy javasolta a poharak belső kezeléséhez " folyékony paraffin olaj " forróra melegítve beleöntve , öblögetve a felesleg biztosan kifolyik.
Az a két pálinkás pohár amit készítettem jó lett , és nem érezni az ízét.

Üdv Laci

[Pozsi]

Sziasztok!

A mesterségek ünnepén az egyik kollégám fenn volt a Budai Várban és ott megkérdezett egy faragott kulacsot kiállítótól megkérdezte a mikéntjét. Elmondás szerint az elkészült kulacsot vízbe áztatja, majd áztatást követően forró viasszal teli tölti egész addig marad benne a viasz ameddig a fa át nem melegszik. A viaszolást egész addig ismétli ameddig nem folyik már belőle semmi.

Nekem is sikerült a művelet igaz én kicsit kombináltam az itt hallottakat.
Parafin olajat forrósítottam fel ó majd öntöttem bele a kulacsba. Valamiért az olaj elkezdett habozni és kiforrta magát a kulacsból, még szerencse, hogy egy tálcát raktam előzően a kulacs alá, így fel tudtam fogni az olajat. Majd az így felmelegített edénybe öntöttem bele a forró viaszt.

[Robo]

Szia Pozsi!

A fában lévő víz kezdett el forrni, azért habzott a paraffinod.

[farkasi.]

Sziasztok!

A vízbe történő áztatás miért lényeges?

[Mikapu3]

Régebben volt Cegléden hordógyár. (Már felszámolták, széthordták.) Mikor működött, akácból készítettek szállító hordót az akkori SZU-ba eladott "erősített csemegebor"-hoz. (Mindenféle vörösbort összepancsolt a borászat, némi cukorral és tiszta-szesszel pedig "megerősítették" a vevői fogyasztói szokásnak megfelelően.) Nos, az akác hordót hogy biztosan ne eresszen, úgy mondták ott, hogy ventúrozták. Tehát a hordók a palástjukon lévő töltőlukkal lefelé haladtak egy szállítószalagon, ami hordónként megállt. Ilyenkor alulról egy szórófej nyúlt a hordóba, s körbeforogva a hordó belsejét lefújta a ventúrral, ami a célra bevált, szórhatóra felmelegített, élelmiszerhez való viaszkeverék volt. A továbbhaladó hordóból pedig a felesleges forró viasz kifolyt. A szalag végére a viasz megdermedt, a hordó mehetett a készáru raktárba. 1000 számra készültek ott így a szállítóhordók.

Pozsi kulacsa vagy bármely hasonló alkalmatosság esetén a kisüzemi változat: a megfelelő forró viaszkeveréket beleönteni, körbeforgatni, fejre állítva pedig a felesleg hadd folyjon ki. A vízbemártást én sem értem. Helyette sokkal inkább a viaszbeöntés előtt (pl. enyhe mikrosütőzéssel) felmelegíteném a kulacsot, hogy a fa pórusaiban felmelegedett levegő kihűlve maga után mélyebbre szívja a forró viaszt.

Még azt kellene tudni, hogy pontosan milyen viasz is az élelmiszerhez alkalmas és amelyiknek forr- és dermedéspontja a legalkalmasabb e célra. Pl. van sajt, amit viasszal vonnak be. Meg kellene kérdezni egy sajtgyárost, vagy élelmiszermérnököt. Bár lehet, hogy erre a weben rákeresve is megtalálható e viasz neve, beszerzési helye.

[kovi]

Sziasztok!

A mesterségek ünnepén az egyik kollégám fenn volt a Budai Várban és ott megkérdezett egy faragott kulacsot kiállítótól megkérdezte a mikéntjét. Elmondás szerint az elkészült kulacsot vízbe áztatja, majd áztatást követően forró viasszal teli tölti egész addig marad benne a viasz ameddig a fa át nem melegszik. A viaszolást egész addig ismétli ameddig nem folyik már belőle semmi.

Nekem is sikerült a művelet igaz én kicsit kombináltam az itt hallottakat.
Parafin olajat forrósítottam fel ó majd öntöttem bele a kulacsba. Valamiért az olaj elkezdett habozni és kiforrta magát a kulacsból, még szerencse, hogy egy tálcát raktam előzően a kulacs alá, így fel tudtam fogni az olajat. Majd az így felmelegített edénybe öntöttem bele a forró viaszt.

Sziasztok!

Talán van itt egy kis fogalom zavar. Igen nagy különbség van a felmelegített szilárd parafin és a felmelegített parafinolaj között. Én úgy tudom, hogy az első változatot használták.


Üdv

Kovi